Kozmetikai eszközök, amulettek és 38 érme egy pompeji szekrényben

• A Cornelius Maximus-ház feltárása a pompeji városközpontban folyt: bár az épület homlokzatát 1912-ben már napvilágra hozták, a mögötte lévő szobák egy részét csak a legutóbbi kutatások során vizsgálták meg. Az egyik szekrény tartalma a ház egykori lakóinak mindennapjairól ad támpontokat.

• A szépségápolási és háztartási tárgyak között csipesz, pigmentkeveréshez használható spatula, üveg illatszeres edény, bronzlámpa és a helyiségek illatosítására szolgáló égő is volt. Bronzzal, üveggel és kerámiával készült edények, valamint fenyőtobozmintás korsó egészítette ki az együttest.

• Az amulettfüzér legalább 24, különböző anyagú apró darabból állt; a függők közt istenségek, kezek, lábak, tobozok és szőlőfürtök láthatók. Azonosítható alakjai között Bes és Mercurius is szerepel. A gyerekeknek adott crepundia típusú ékszerek védelmi szerepet tölthettek be, csörgő hangjuk pedig mozgás közben jelezhette a gyermek jelenlétét; ezt a darabot egy kis textilzsákban őrizték.

• A 38 bronzérme növényi rostból font kosárkában feküdt. A régészek szerint a pénz hátrahagyása arra utalhat, hogy a lakóknak nem volt idejük összeszedni értékeiket a veszély idején, de nem tudni, sikerült-e elmenekülniük. A szekrényből ólomsúlyok is előkerültek, amelyek kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódhattak; egy fa tárolódoboznak csak a nyomai maradtak fenn.

• A pompeji párhuzamok közé tartozik egy 2019-es lelet is: a Kert Házában egy fadobozból tükrök, nyaklánctöredékek és amulettek kerültek elő. Gabriel Zuchtriegel, a régészeti park igazgatója szerint a mostani tárgyakból nem lehet biztosan megállapítani a lakó személyét, de a hétköznapi életéről árulkodnak.